„Nekem nem gond megszólalni angolul vagy németül, de van egy szint, aminél képtelen vagyok tovább jutni. Nagyon zavar, mert a munkámhoz is kellene, és nagyon vágyom arra, hogy ÉN legyek ÉN akkor is, ha másik nyelvre váltok. Próbáltam tanfolyamot, magántanárt, a helyzet változatlan. Tudsz segíteni?”- kérdezte Mária, aki belgyógyászként dolgozik egy nagyvárosi magánklinikán.
Mária páciensei nagyrészt Magyarországon dolgozó német cégvezetők, üzletemberek. A doktornő szakmailag és emberileg is nagyon igényes, művelt hölgy, állandóan továbbképzésekre jár. Nemcsak szakmájában nem elégszik meg az éppen elegendő tudással, németből is fejlődni szeretne. Vágya, hogy a tanult nyelven is megmutathassa magát, megcsillanhasson egyénisége, humorérzéke, mély szakmai tudása. 
Mária tudatos és kitartó nő, miután a nyelviskolában nem járt sikerrel, egyéni órákon folytatta a tanulást. A sors elébe hozott egy lelkes, felkészült tanárt, akivel rögtön megvolt az azonos hullámhossz. Pontos célokat tűztek ki, felállították a stratégiát. Végre minden adott volt a továbblépéshez! 
A vágyott fejlődés helyett azonban valami furcsa dolgot tapasztalt. Alighogy megérkezett a tanárnő, és elkezdődött az óra, ólmos fáradtság nehezedett rá, leragadt a szeme, ásítozott, képtelen volt fókuszálni. Ez így ment hétről hétre. Hiába kávé, elegendő alvás, pihenés, majdnem elaludt az órán.
Amikor klienseimmel együtt körbejárjuk nyelvtanulási elakadásuk lehetséges okait, nemcsak a jelenben “kutakodunk”, hanem a múltban is. Máriával is így tettünk:
“Most jut eszembe, hogy a mi családunkat nagyon megcibálta a történelem a kitelepítések idején. Felmenőim megtanulták és megértették a német nyelvet, mert muszáj volt az életben maradáshoz, de megszólalni nem voltak hajlandóak, csak végső esetben. NÉMETÜL NEM BESZÉLÜNK – ez volt a családi szabály.”
A transzperszonális pszichológiai megközelítés szerint hétköznapi problémáink gyökere sokszor nem a saját életünkben, hanem generációkra visszamenőleg keresendő. Felmenőinkkel történt traumák még mindig hatnak ránk, és megjelenhetnek, sokszor látszólag megmagyarázhatatlan tünetek, gondok formájában. Ezek számtalan területen megmutatkozhatnak, akár a nyelvtanulásban is.
A jó hír az, hogy átörökített mintáink felülírására mindig van lehetőségünk, és utána mi már választhatunk egy könnyedebb, örömtelibb, sikeresebb utat.
Ahogy Mária példája is mutatja, nem mindig csak a rossz tanulási technika az oka a sikertelenségünknek. Nem is gondolnátok, mi minden bújhat meg egy nyelvhasználati gátlás vagy tanulásbéli kudarcélmény mögött: előkerülhetnek a családi múlt örökségei kitelepítésekkel, veszteségekkel, felbukkanhatnak családtagjaink vagy régi tanáraink. Amikor rendezzük ezen ügyeket, kisimul az út a lábunk előtt és a gátlásosak bátran megszólalnak, a halogatók fókuszálnak, az addig sikertelenül próbálkozók nyelvvizsgát tesznek.
Ha nálad is van egy pont, ahol mindig elakadsz, pedig már többször nekifutottál, vagy nagyon nehezen szólalsz meg, ne iratkozz be egy újabb tanfolyamra. Inkább írj nekem, és beszélgessünk.
