„Elmúltam 50, és nem tudok 3 szót kinyögni angolul a reptéren…”

🇺🇸 „A lányom gimiben egy egész tanévet töltött Amerikában. Úgy magába szívta az angolt, hogy most egyetem mellett egy koreai cégnek dolgozik. A fiam se tanulta a nyelvet, de simán nézi a filmeket, meg más „gémer” fiatalokkal cseveg játék közben a neten. Én meg itt vagyok, elmúltam 50, és nem tudok 3 szót kinyögni itt a reptéren. Pedig heti egyszer járok céges angolra, mégse megy “- hallom egy mögöttem sorakozó utastársam panaszait az útlevélvizsgálatra várva a bangkoki reptéren. 🇹🇭

“Könnyű annak, aki tud kérdezni és megérti, amit mondanak, de nálam minden utazás előtt para van. 😱😱😱 Fogalmam sincs, ma hogy fogok odatalálni a szállásra “ – folytatta. “Már beletörődtem, hogy nem fogom én ezt a nyelvet soha rendesen megtanulni, viszont nagyon igazságtalannak érzem, hogy a fiatalok csak úgy minden izzadság nélkül, játszva felszedik a nyelvet, nekem meg kínlódva se megy.”

🗝 Majdnem odaszóltam, hogy “pont ez a siker kulcsa, hogy izzadság nélkül és játszva”, de mégsem illik beleszólni egy véletlenül kihallgatott beszélgetésbe. Úgyhogy mivel egynek nem mondhattam el, elmondom itt “mindenkinek”.

📌 Mi negyvenesek, ötvenesek nem vagyunk butábbak vagy tehetségtelenebbek a nyelvtanulásban, mint a mostani fiatal generáció. Nem az van, hogy a gyerek ügyes, mi meg bénák vagyunk, hanem számukra egyszerűen kedvezőbbek a körülmények. A mi generációnknak még csak egy tantárgy volt az angol nyelv. Internet és utazási lehetőségek híján nem lehetett az életünk természetes része.

📌Lehet, hogy a bemagolós tárgyakban lehetett heti 1-2 órával fejlődni, de készségekben ez soha nem volt elég. A nyelvtanulás olyan, mint hegedülni, táncolni vagy focizni tanulni. Kitartóan, napi szinten kell gyakorolni a mozdulatokat. Szerinted Ronaldo és Messi heti 2×60 perc gyakorlással jutott az élvonalba?

📌 Nyelvet tanulni sokkal jobban hasonlít a zenetanuláshoz vagy a sporthoz, mint a hagyományos magolós iskolai tantárgyakhoz. Nem információra van elsősorban szükséged, hanem a beszédizmok edzésére. Nem az igeidők neveit kell tudnod, hanem addig kell utánozni egy-egy mondatot, míg a benne lévő nyelvtani szerkezet könnyedén kicsúszik a szádon.

🏠 Nemrég padlástakarítás közben megtaláltam a régi nyelvtani fénymásolataimat, szabálygyűjteményemet és gyakorlókönyvemet, amelyekből anno tanultam. Természetesen mentek a kukába. Nem sajnáltam őket. Miért?Már rég tanárként dolgoztam, amikor a feltételes mondatokat még mindig nem sikerült automatikusan, koncentrálás nélkül, lazán kimondanom. Nagyon “észnél kellett lennem”, hogy helyesen fogalmazzak. Csak úgy csikorogtak néha az agykerekek. 💣Utólag visszagondolva, én mindig szívesen nyelvtanoztam, mégse volt igazán hasznos.

Ha van ilyen irányú érdeklődésed, és neked is örömet okoznak a nyelvtani feladatok, akkor nem tilos, csináld nyugodtan! De rendszeres “edzés” nélkül NEM FOG MENNI. Nekem is akkor sikerült átállnom a laza, természetes, a beszédet és a beszédgyakorlást élvező üzemmódba, amikor módszert váltottam és első helyre tettem a “beszélőizmaim” edzését.

Ha szeretnél szabadon utazni, a világban eligazodni, de neked még mindig gondot okoz a laza, természetes angol beszéd, írj nyugodtan és beszélgessünk.

További blogcikkeim