“Eddig nem volt sikerem az angollal, de úgy érzem, hogy az Ön módszerével lehet. A korom miatt persze lehet, hogy lassabban fog menni”- írta nekem nemrég János, pedig egyetemi tanérként mindennapos edzésben vannak az agysejtjei.
Lehet Te is attól tartasz, hogy “túl öreg” vagy a nyelvtanuláshoz, és csak vérrel-verejtékkel fogsz vele haladni. Vagy már fel is adtad, és úgy gondolod, hogy ebben az életben már nem fogod megtapasztalni, milyen érzés egy másik nyelven megcsillantani a szakértelmedet, átadni a tapasztalatodat vagy csúcsra juttatni a karrieredet.
Neked írtam ezt a cikket.
Az iskolai biológia órákon még azt tanultuk, hogy a gyermekkor lezárultával az agy fejlődése is lezárul. Ha az agysejtek megsérülnek, nem képesek megújulni és ha elpusztulnak nem pótolhatók. Az volt az általános nézet, hogy idősebb korban már nem tudunk új nyelvet megtanulni, és még az egyetemi jegyzeteimben is az állt, hogy csak az életünk első pár évében vagyunk képesek egy idegen nyelv akcentus nélküli elsajátítására.
Én azonban emlékszem, milyen büszkén ültem Berlin legnagyobb musical színházában, ahol gyerekkori barátom, Rákász Dani Dan Iel Ra Kasz játszotta a Dirty Dancing főszerepét. Tudom, hogy rengeteg munka van benne, mert Dani elhivatott, maximalista és profi, de mégiscsak tény, hogy semennyire nem “lógott ki” az anyanyelvi német színészek közül. És ugyanerre a teljesítményre angolul is képes.
Magam is többször jártam már úgy, hogy helybélinek néztek egy-egy külföldi városban. Hogyan lehetséges ez? Se Dani, se én nem éltünk gyerekkorunkban másik országban, és a múlt században még nem lógtunk az interneten sem naphosszat, külföldi influenszereket követve.Mára bebizonyosodott, hogy nem mi vagyunk szuper talentumok vagy csodabogarak. Az utóbbi évtizedekben rengeteg agyi tevékenységet vizsgáló kutatás jutott arra a konklúzióra, hogy az agy fejlődése NEM fejeződik be a gyermekkor végére: agyunk minden tevékenysége során megváltoztatja szerkezetét és folyamatosan tökéletesíti “áramköreit”. Ha valamelyik terület meghibásodik, akkor néha más részek veszik át a feladatait. Ez az agyi képesség a neuroplaszticitás, mely életünk végéig megmarad.
Igen, ÉLETÜNK VÉGÉIG
Ezért hallunk stroke-os betegekről, akik újból megtanulnak írni és olvasni.
Ezért olvasunk sportolókról, akik agysérülést követően visszanyerik képességeiket.
És ezért vagyunk képesek egy új nyelv elsajátítására is bárhányévesen is.
Nem tagadható, hogy van különbség a gyermekkori és felnőttkori plaszticitás között, hiszen kiskorunkban nonstop tanuló üzemmódban vagyunk. A kor előrehaladtával azonban egyre többen és többször érezzük, hogy cserben hagy a memóriánk, és jól jönne egy “Cavinton, viszont jónéhány dolog ellensúlyozza a nehézségeket.
Ezek közül élen jár a motiváció.
Ez az, amiből Daninak és nekem is bőven volt és van. Nem külföldi rokonokban bővelkedtünk, hanem álmokban és célokban.
Eszembe jut az az eset is, amely Schulek Frigyes, a Halászbástya neves építészének családjában esett meg. Dávid, az ükunoka, mesélte nekem, hogy egyik alkalommal, mikor benyitott a 80 felett járó nagypapájához, nyitott könyvek fölött, nagyon elmélyedve találta. A “Mit csinálsz papa?” kérdésre az unoka legnagyobb meglepetésére a “Németet tanulok!” válasz érkezett. Itt az erős motivációt a családfakutatás adta, dr. Schulek Tibor épp régi családi levelezést fordított magyarra.
Az ügyfeleimnél is tapasztalom, (de kutatás is van rá!!!), hogy az idősebb korú emberek gyakran nagyobb motivációval és kitartással rendelkeznek a nyelvtanulás terén, mint a fiatalok. Bár jellemzően még szakmai célok vezérlik őket, sokan közülük azért vágnak bele az angoltanulásba, hogy szót értsenek egy új mennyel vagy vejjel, a külföldön élő unokákkal.
Az 50+-os klienseim a legelkötelezettebbek és legelszántabbak, ami segít nekik áthidalni a nehézségeket. Szilvia írta nemrég nekem a motivációs kérdőívre „sok mindent megtapasztaltam ahhoz, hogy tudjam az idő fogy és nem lehet tétovázni”
Előny lehet még, hogy az 45-50 feletti nyelvtanulóknak általában már kialakult életük van, és gyakran nyugodtabb környezetben élnek, mint a diákok vagy a kisgyermekes családok. Ez kedvező hatással lehet a koncentrációra és a tanulásra.
Milyen érvem van még? Az „már nem mai gyerek”- nyelvtanulók az élettapasztalatukból adódóan gazdagabb szókinccsel és fejlett kommunikációs készséggel rendelkeznek az anyanyelvükön, amelyek az új nyelvre is átvihetők.Remélem látod már, hogy az az állítás, miszerint idősebb korban már nem lehet megtanulni egy új nyelvet, több okból is egy káros tévhit. Egyrészt negatív hatással van a tanulási kedvre, pedig látjuk, hogy a motiváció a legfontosabb alapköve a sikeres nyelvtanulási projektnek. Másrészt növeli a nyelvtanulás közbeni stressz szintet, ami egyértelműen csökkenti a teljesítményünket és ennek eredményeként már rontja esélyünket a sikerre.
Mit érdemes magaddal vinned ebből az írásból
Agyunk életünk végéig képes tanulni és alkalmazkodni, és habár a neuroplaszticitás csökken valamennyire a korral, elsősorban a tévhiteink és félelmeink gátolnak minket abban, hogy idősebb fejjel nyelvtanulásába kezdjünk. Mivel leginkább a motiváción múlik, sikerül-e valakinek megtanulna egy új nyelvet, javaslom írj nekem, és beszélgessünk arról, neked milyen álmaid vannak, melyekhez elengedhetetlen, hogy magabiztosan beszélj angolul.